Az értékek kialakulása

Az értékek kialakulása

Szentet neveljünk vagy terroristát?

Epinephrine-ampule

A stresszt előidéző ingereket stresszoroknak nevezik, ezek eredményezik a stresszválaszt. Bármely ingernek a lokális, testi megjelenésen túl a szervezet általános készültségi állapotában is megjelenik a hatása. A váratlanul ránk vakkantó kutya semmilyen testi károsodást nem okozott a kerítés másik oldaláról, mégis percekig hevesebben ver a szívünk, és több cukor kering a véráramban.

Egy régi, 1960-as évekbeli, de nagyon szemléletes modell a stresszorok általános, nem specifikus hatására a sokat idézett Schachter-Singer kísérlet, amely azt igazolja, hogy bizonyos körülmények között az átélt élmény a helyzet kognitív kiértékelésétől függ.

Amilyen okot tulajdonítunk a reakciónknak, úgy is fogjuk érezni magunkat? – kérdezhetnénk. A kísérlet szerint minden fejben dől el…

A pszichológiai kísérletben résztvevőknek adrenalin injekciót adtak, amely erős szívritmus és légzésszám növekedésben, izomremegésben és általában fokozott izgalomként megélt állapotban mutatkozik meg. Néhány kísérleti személynek világosan elmondták, hogy mit okoz az adrenalin. Másoknak azt mondták, hogy vitamin injekciót kaptak. Ezután a kísérletben résztvevőket egy szobában hagyták más személyekkel, akik a kísérletvezető beépített emberei voltak, látszólag viszont ő is ugyanolyan résztvevő volt a kísérletben. A beépített személy vagy oldottan és feldobottan viselkedett – ezzel külső örömhelyzetet generálva. A másik esetben dühreakciót produkált. A kísérlet végén megkérték a résztvevőket, hogy meséljék el, hogy mit éreztek.

A megfelelően informált személyeknek volt magyarázatuk az izgalmukra, vagyis tudták, hogy az adrenalin okozta az aktivált érzeteket, így a kísérlet végén csak testi tüneteket említettek, érzelmekről alig számoltak be. A félreinformált személyek, mivel nem volt magyarázatuk a bennük létrejött izgalomra, dühről számoltak be, amikor mellettük a beépített ember mérgelődött és dühöngött. Valamint örömről szólt a beszámolójuk, amikor a beépített ember is örömhelyzetet produkált. Vagyis a második esetben a megélt érzelem a kísérletben résztvevő személy helyzetről kialakított kiértékelésétől függött.

A koffeines italok, és az aktivációt emelő szerek – legyenek ezek legálisak vagy illegálisak – hasonlóan fejtik ki a hatásukat. Legtöbbször nem figyelünk eléggé a belső, zsigerekben lejátszódó folyamatokra, így nem érzékeljük az aktivációnk emelkedését sem. Csak a külvilág érzékeli rajtunk, hogy túl sokat fecsegünk önmagunkhoz képest – pedig csak egy kávét ittunk, holott azt sem szoktunk. Ugyanezt a hatást ki is lehet használni, hiszen a folyamatosan magasabb aktivációs szinten tartott személyek nincsenek annyira tudatában a belső folyamataiknak, és ekkor könnyen hozzákapcsolhatók a mentális tartalmak kívülről. Ami kicsiben a koffeines üdítők és a kávé vagy a tea hatása, ugyanaz nagyban az agymosáskor alkalmazott technika lényege. Ekkor a felborított ébrenléti és pihenési ritmus, valamint a váratlanul adott külső ingerek olyan belső káoszt okoznak, amibe rendszeresen adagolva az ideológiát, könnyen kialakítható egy identitásváltozás. Ez megjelenhet más népek, vallások ellen történő hangolódásban, vagy akár destruktív, a saját életét sem féltő agresszív személyiség kialakításában.

A stresszhez visszatérve, ugyanezt a jelenséget láthatjuk. A szervezet általános választ ad egy külső ingerre, amihez a saját megélését fűzi hozzá – előzetes tapasztalatai, képességei alapján. Így jöhet létre, hogy ugyanazt az élethelyzetet vagy megterhelést az egyik ember pozitívnak és építőnek éli meg, a másik pedig áthághatatlan, alapvetően egzisztenciáját megingató akadálynak. Egy állatbarát számára a kutyaugatás kellemes, hívogató jelzés, mivel egy lehetséges kedvenccel találkozhat. Egy olyan személynek, akit gyermekkorában már többször megharapott a szomszéd acsarkodó kutyája, a kutyaugatás: Riadó, riadó!

 

Kökény Tibor, pszichológus és sportpszichológus, 2016.

 

Forrás

Atkinson-Hilgard-Smith-Hoekshema (2011): Pszichológia. Osiris kiadó, Budapest

Selye János (1964): Életünk és a stress. Akadémiai Kiadó, Budapest

Szabó Pál (1991): Halálunk és a stressz. in: Természet Világa 1993; 124: 255-258.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s