Stressz – ami társadalmilag felemészt

Ekkor:

A stressz a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus, általános válasza. Eredetileg orvosi kifejezés volt, melyet a fizikából kölcsönzött Selye János, a fogalom megalkotója. A stressz kifejezés jelentése negatív felhangú a köztudatban, ami a „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség” érzetéhez kapcsolódik.

A stresszt előidéző tényezőket stresszoroknak nev
ezzük, melyek különböző forrásból érkező ingerek, mégis hasonló testi stresszválaszt eredményeznek. Ha kerékpárral elesünk, vagy forró étellel megégetjük a szánkat, akkor ezen ingereknek a lokális testi megjelenésén túl a szervezet általános készültségi állapotában is jelentkezik.

Az általános alkalmazkodás

A Selye-féle általános alkalmazkodási szindróma a szervezet stresszhelyzetre adott általános (nem specifikus) válasza, függetlenül a specifikus terheléstől. Az folyamat három szakaszból áll. Az első a néhány másodpercig, pár percig fennállóalarm, vagy vészreakció, amelyben létrejön a riadó készültség. A második szakasz az ellenállás, vagy rezisztencia fázisa. Ha képesek vagyunk alkalmazkodni a folyamatosan fennálló stresszorhoz, akkor az ellenálló képesség megemelkedik, a testi tartalékainkat mozgósítjuk. Ha a stresszor továbbra is fennáll, akkor következik az utolsó, a kimerülés szakasza.

Az alarm fázis egy vészcsengőhöz hasonlítható, amely hirtelen mobilizálja a tartalékokat. Ez a „Küzdj vagy menekülj!”, vagy más elnevezéssel az „Üss vagy fuss” szakasza. A szervezetet mindenképp az aktivitásra sarkallja: vagy az ingerforrás felé közeledésre, vagy az attól való eltávolodásra, menekülésre sarkall. Sajnos a kultúránk egy harmadik, leggyakrabban káros reakcióra rendezkedett be. Az angol „Fight or Flight” kifejezés magyar megfelelője a „Küzdj vagy menekülj”. A két F kezdőbetűs lehetőség helyett azonban egy harmadikat, a „Freeze”-et alkalmazzuk, és megdermedünk, lefagyunk egy helyzetben. Ez az ambivalens helyzetek zsákutcája: a főnök zsarnokoskodása ellen nem tehetünk semmit, hiszen verekedni nem lehet, elszaladva pedig az állásunk és a fizetésünk elvesztését kockáztatjuk. A „Freeze” reakció az állatvilágban is ismert és alkalmazott megoldás, egyes élőlények élettelennek tettetik magukat veszélyt sejtve. (Egyes fajok képviselői még olyan szagot is eregetnek, mintha döglött, bomló tetemről lenne szó.) Ugyanez az embernél legtöbbször természetellenes és a mozgósított tartalékok (hormonok, cukor beáramlása a vérbe, stb.) nem a megfelelő célra, vagyis nem a mozgásra lesznek felhasználva. A bennünk ragadt feszültség belül mintegy erjedve bomlik le, és hosszabb távon lerakódik az erek falában, gyulladást okoz, és emésztőrendszeri problémákat eredményezhet.

800px-AirplaneWindowIce.jpgPozitív stressz?!

A stressznek nem csak negatív lehet a hatása. Selye János, a Kanadában kutató magyar tudós szerint valamilyen ingerre, stresszre mindig szükség van. Hiányában az ingermegvonás (depriváció) állapota léphet fel. Ez a legegyszerűbb esetben álmosságot eredményez. Természetesen a túlzott stresszmennyiség sem optimális, hiszen betegség forrása lehet. A pozitív ingereket eustressznek, a negatívat distressznek nevezte Selye.

A stressz megjelenései

Selye megfigyelése szerint a különböző ingerekre hasonló kóros elváltozások jöhetnek létre a testben. Ezt nevezte stressz szindrómának, amely a különböző szervekben jelentkezik.

Egy újabb, gyakorlatban is igazolható modellben a stresszhatás három megjelenési szintjét írja le Dr. Ryke Geerd Hamer és a magyar Barnai Roberto. A személyt érő stresszor értékelhető pozitív eustresszként, vagy negatív distresszként. Ez a személyiség, a tudatosság egy finom szintjén dől el. Ugyanaz a stresszforrás az egyik embernek lehet építő és serkentő, a másikat lelkileg összeroppantó. Egy szakítás sarkallhat arra, hogy a hibáinkat feltárjuk és tanuljunk belőlük, hogy a legközelebbi alkalmat jobbá tegyük. De az is lehet, hogy elkeseredésünkben az alkoholizmusba menekülünk.

A következő megjelenési szint az agyi kivetülés. Attól függően, hogy az alapvető értékelésünk negatív vagy pozitív volt-e, az inger megjelenhet az agyban. A negatív, kellemetlen inger egy olyan agyterületen fog megmutatkozni, amiből következtethetünk a stressz lelki jelképére. Ez egyben megmutatja azt a gyenge pontunkat, ami a legsebezhetőbb. Ez már a testi kivetülés lesz, ami kapcsolatban van az adott agyrésszel.

A testi problémát okozó stresszor egy részletes agyi CT vagy MR felvételen könnyen megtalálható. Az egyes szerveknek megfelelő agyrész ugyanis már ismert. Ha a problémát eredetileg nem sugárzás vagy mérgezés okozta, hanem baleset, veszteség, sérülés, fertőzés, stb., akkor annak az agyban a stresszelméletnek megfelelően nyoma van. Több ezer CT felvételt áttanulmányozva egész pontos agyi lokalizációhoz jutottak. Ha valaki vastagbélpolippal küszködik, akkor azt előre meg tudják mondani, hogy mely agyi tekervényben, és annak melyik régiójában várható elváltozás, amit a részletes CT felvétel igazol is.

Amikor már fennáll az agyi kivetülés, valamint a testi betegség közti kapcsolat, már jó úton vagyunk a betegség személyes szimbolikájának kibontásához. A probléma fellépését megelőző időszakban (megelőző napok, hetek, hónapok) keresve fellelhetjük azt az élethelyzetet, stresszort, ami kiváltotta az „agyi becsapódást” és onnan a testi reprezentációt.

A terápiás folyamat java része a felismeréssel legtöbbször meg is valósul. Hiszen ekkor képesek vagyunk átgondolni, hogy például mely helyzetben voltunk áldozatok, vagy épp agresszívek. Néha nem elegendő csak a felismerés, és szükség lehet szakember segítségére, aki ismeri az adott probléma dinamikáját és lehetséges zsákutcáit.

 

 

Forrás

Selye J. (1976):Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Bp.

Barnai Roberto (2012): Biologika Szerv Atlasz

Reklámok