A lét határozza meg?!

A lét határozza meg a tudatot, esetleg fordítva?

Egy ismerős mesélte el saját, tanulságokkal teli történetét. 10 éves kora körül többszörös visszaeső torokgyulladást élt meg 3-4 hetente napokat kimaradva az iskolából. Ami az elején kellemesnek tűnt, egy idő múlva már bosszantóvá vált, hiszen többször kivették a manduláit is. Egy meghatározó orr-fül-gégész szakorvos végül felírt neki egy antibiotikumot, miközben mélyen a szemébe nézve mondta: „Ettől a gyógyszertől biztosan meggyógyulsz!” A szuggesztió hatott – két hónapig. Majd a torokgyulladás ugyanott folytatta, ahol előzőleg abbahagyta: pár hetente pár napra átvette az uralmat a testben.

A 11 éves gyermek könyvtárakban kutakodott a lehetséges okokat keresve, ahol véletlenül egy érdekes anyagra bukkant. Egy naplószerű írásban amerikai orvosok a megfigyeléseiket rögzítették egy zárt osztályon kezelt pszichiátriai betegükről, akit többszörös személyiség diagnózissal tartottak bent. (Részletek a Wikipédián. A többszörös személyiség szindrómáról érdekes irodalmi feldolgozás: Daniel Keyes: Az ötödik Sally, továbbá: Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete.) Az eset, súlyosságát tekintve, nem indokolt zárt osztályt, egyszerűen a beteget szerették volna óvni, mivel a hirtelen személyiségváltások között percekre elvesztette az eszméletét. A dolog érdekessége – az orvosai leírása szerint – az volt, hogy a beteg egyik alszemélyisége allergiás volt a narancslére. Amikor ez az alszemélyiség volt aktív, narancslé fogyasztásakor náhány percen belül az egész testét vöröslő, hólyagos kiütések lepték el, melyeket aztán hetekig kenegettek és ápoltak mindenféle krémekkel, míg a tünetek megszűntek. Az igazán érdekes helyzet akkor állt elő, amikor egy másik személyiségrész ivott narancslevet, és semmi baja nem volt. Azonban nem sokkal a narancslé fogyasztását követően előjött a narancslé-allergiás személyiségrész, és rögtön elöntötték a testét a kiütések… Ennél már csak az volt a megdöbbentőbb, amikor a narancslé-allergiás személyiségrész ivott narancslevet, és természetszerűleg testszerte megjelentek a kiütések, ám egy hirtelen váltással egy másik alszemélyiség megjelenésével – és az allergiás alszemélyiség háttérbe szorulásával – a kiütések is pillanatok alatt elmúltak! Krémek és több hetes kezelések nélkül.

A tanulságok sokrétűek, azon túl is, hogy narancslevet nem érdemes fogyasztani, ha arra allergiás az egyik alszemélyiségünk… Egy aránylag rendben lévő, egységes személyiség is küzd belső ambivalenciákkal. Ezek a belsőben egymással ütköző értékek különböző forrásokból eredhetnek, és egymásnak feszülnek. Carl Rogers szerint a személyiségre ráépült, attól eredetileg idegen értékek folyamatos feszültséget okoznak. Ha például a matekot szerető gyereknek mindenképp zongorán is kell gyakorolnia, miközben azt utálja, lehet, hogy beteljesíti szülei álmait, de boldog nem lesz tőle.

A családi stresszekre és tragédiákra adott reakciók hasonlóképp öröklődnek, akár generációkon keresztül. Virág Teréz kutatásaiban és a holokauszt-túlélőkkel végzett terápiái során arra a megfigyelésre jutott, hogy a másod- és harmadgenerációs leszármazottaknál megjelenő testi tünetek utalnak a haláltábort megjárt felmenőkre. Így jelenik meg bőrgyulladás az alkaron, pont ott, ahol a nagyszülőket azonosító számtetoválás szerepelt, vagy a családi kifejezések között megbúvó szám a „sok” kifejezésére pont a nagyszülőt azonosító haláltábori szám volt.

Az ilyen disszociált, fel nem dolgozott tudattartalmakat egyre nehezebb azonosítani a későbbi generációk tagjaiként, hiszen a trauma nem velük történt, de a traumára adott reakciókat, szorongást ők is megélik. Hasonló gondolatmenetet szemléltet Dr. Máté Gábor az ADHD (figyelemhiány és hiperaktivitás) és a különböző addikciók (drog, alkohol) kapcsán, kimutatva az öröklődő, élettanilag is csökkent receptor számot az idegrendszerben.

Bár távolinak tűnhet az asszociáció, de Indiában a „Hindu halottaskönyv”-ben (eredetileg: Garuda Purána) felvázolják azokat a szindrómákat, melyek ún. transzgenerációs öröklést mutatnak, és adódnak egyik nemzedékről a másikra. Ilyenek például az alkoholizmus és egyéb függések (drog, dohányzás), öngyilkosság, elmebetegségek.

Az ilyen típusú problémákat Indiában másként közelíti meg a Garuda Purána, mint a nyugati terápiák, de lényegét tekintve a tudatosítás és a fölösleges szenvedéssel való kapcsolódás felszámolása a cél. Nyugaton a rendszerszemléletű terápiák , mint a csoportos családfelállítás és családterápia, vagy az egyéni gestaltos üres szék technika éppen azt célozzák, hogy a transzgenerációs öröklődések felszínre hozhatóak és feloldhatóak legyenek. Az érintett személy így képes legyen kilépni a családi minták kényszerpályájáról, és a saját, sikeres és boldog életét élhesse.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s